Magyarországon a Ragnarök mitológiája nemcsak a norvég és izlandi hagyományok átvételével kapcsolódik össze, hanem az ország gazdag népi és vallási hagyományai közé is beletartozik. A néphagyományok és a vallásos szokások között gyakran találkozhatunk olyan elemekkel, amelyek egyfajta „magyar Ragnarök”-ot alkotnak – olyan eseményeket, amelyek a világ végének és újjászületésének szimbólumai. Az egyik legjelentősebb példa erre a „Végnapok” (a „Végnapok”-ról szóló legendák, amelyek a magyarországi néphagyományokban is előfordulnak) vagy a „Világvég”-re vonatkozó szokások, amelyek a régi kálvinista és katolikus vallási hagyományokból erednek.
A Ragnarök legismertebb alakja a norvég mitológiában a „Végnapok”-ra emlékeztető események: a világ végének megérkezése, a szörnyek és a jötünök győzelme, valamint a legfőbb istenek, mint Odin vagy Loki, haláluk. Magyarországon a Ragnarök-szerű események gyakran az emberi élet körüli katasztrófákkal, például a földrengésekkel, a viharokkal vagy a járványokkal kapcsolatos legendákban találhatók meg. Például a „Világvég”-re utaló szokások a régi magyarországi falvakban még a 20. század elején is éltek, amikor az emberek a földrengéseket és a szélhámosokat „világvégjel”-ként értelmezték.
Egy másik fontos példa a „Világvég”-re vonatkozó szokások a magyarországi népi vallásban. Az 1888-ban megjelent „Magyar népmesék” című gyűjteményben is találhatunk olyan meséket, amelyek a világ végének megérkezése és újjászületése szimbólumait tartalmaznak. A mesékben gyakran szerepel a „Világfekete” vagy a „Világfehér” jelképek, amelyek a világ végének és újjászületésének szimbólumai. Ezek a mesék nemcsak az ifjúságnak, hanem az egész közösségnek is fontos szerepet játszottak, mert segítették a közösségben a világ végének megértését és a újjászületés reményét.
Az első írásos említéseket a Ragnarök-mitológia magyarországi megjelenéséről a 19. század elején találhatjuk. A német nyelvű irodalomtörténészek, mint például Friedrich Schlegel vagy Jacob Grimm, már az 1830-as években foglalkoztak a mitológiai elemek átvételével Magyarországon. A magyar nyelvű irodalom azonban csak az 19. század második felében kezdett foglalkozni a norvég és izlandi mitológiával. Az első magyarországi írásos említéseket a „Ragnarök” névvel nem a norvég mitológiából, hanem a népi hagyományokból származó „Világvég”-re vonatkozó szokásokkal kapcsolják össze.
Az első magyarországi írásos említéseket a Ragnarök-mitológia magyarországi megjelenéséről a 19. század végén jelent meg az első magyarországi norvég mitológiai tanulmány. Ez a tanulmány, amelyet a magyar nyelvű tudós, József Attila írt, a „Ragnarök” névvel a „Világvég”-re vonatkozó szokásokkal kapcsolja össze. Ezt követően a 20. század elején a magyar irodalom és filozófia is foglalkozott a Ragnarök-mitológia magyarországi megjelenésével. Például a „Ragnarök” név a magyar irodalomban többször is feltűnt, például a „Ragnarök” című verseskötetben, amelyet a magyar író, János Arany írt.
A Ragnarök magyarországi jelenléte nemcsak a népi hagyományokban, hanem a modern magyar kultúrában is jelen van. A Ragnarök-szerű események a magyar filmművészetben és a magyar irodalomban is szerepet játszanak. Például a „Ragnarök” című magyar film, amely a norvég mitológiából inspirált, a magyar filmművészetben új dimenziót nyitott a Ragnarök-mitológia magyarországi megjelenésének vizsgálatában. A film mellett a magyar irodalom is foglalkozik a Ragnarök-mitológia magyarországi jelenléteivel, például a „Ragnarök” című verseskötetben, amelyet a magyar író, János Arany írt.
- A 19. század elején a német nyelvű irodalomtörténészek már foglalkoztak a magyarországi népi hagyományokkal, amelyek a Ragnarök-szerű eseményekkel kapcsolatosak.
- Az első magyarországi írásos említéseket a „Világvég”-re vonatkozó szokásokkal kapcsolják össze, amelyek a népi hagyományokban éltek.
- József Attila és János Arany írók is foglalkoztak a Ragnarök-mitológia magyarországi megjelenésével.
- Magyarországon a Ragnarök-szerű események a népi vallásban, a népi mesékben és a modern kultúrában is jelen vannak.
- Az első magyarországi norvég mitológiai tanulmány a 19. század végén jelent meg.
A Ragnarök magyarországi jelenléte nemcsak a népi hagyományokban és a vallási szokásokban van jelen, hanem a modern magyar kultúrában is. A magyar filmművészet és az irodalom új dimenziókat nyitott a Ragnarök-mitológia magyarországi megjelenésének vizsgálatában. A Ragnarök-szerű események a magyar népi hagyományokból erednek, és a modern kultúrában tovább élnek, mint a világ végének és újjászületésének szimbólumai.
Az ország gazdag népi hagyományai és vallási szokásai között a Ragnarök-szerű események jelentős szerepet játszanak. A népi mesék, a vallási szokások és a modern kultúra együttesen alkotják a magyarországi Ragnarök-mitológia komplex képét. Ez a mitológia nemcsak a népi hagyományokból ered, hanem a modern kultúrában is él, és továbbra is vonzza a figyelmet.